A világ és a fajták tudományos képe

A világ tudományos képének fogalmát különböző értelmezésekben használják. Ez a tudomány egy speciális formája, amely egy bizonyos történelmi időszaknak megfelelő tudományos adatokon alapul.

Gyakran használják a tudományos világkép fogalmáta világ képének és modelljének értelmében valakinek a világnézeti helyzetének jellemzésében. De gyakrabban a "tudományos kép a világról" kifejezés azt a tudásrendszert jelenti, amelyet a természettudományokban megfogalmazott elméleti alapokból szereztek meg, amelynek a kutatás tárgya a természet és a társadalom egyetlen összefüggésben és alapfogalmakkal.

A világ tudományos képzetét háromféle változatban vizsgálják:

1. A világegyetem és a társadalom általános tudományos elgondolása az összes tudás alapján, különböző tudományokban.
2. A világ természetes képe a tudományos perspektívábana társadalomról és a természetről alkotott uralkodó ötleteket, valamint a tudományos és tudományos információk általános megfogalmazását, amely a természeti és társadalmi-humanitárius tudományok fejlődésének eredménye.
3. A világ fegyelmi látása, az "ontológia" kifejezésben, és egy adott tudomány, például a világ fizikai vagy kémiai képének fényében értve.

A világ tudományos képe alapvetően különböziktudománytalan, mivel tudományos elméleten alapul, amely tudományosan megalapozott, bizonyított és ezért nem vitatott. De ez nem jelenti azt, hogy a világ tudományos képe megegyezik a tudományos elméletekkel. Az első tükrözi az objektumot egészében, elkülönítve a tudás megszerzésétől, és az elmélet egyidejűleg hordozza tartalmát és logikusan alapuló bizonyítékát.

A világ tudományos képe jól teljesít háromategymással összefüggő, a kutatás folyamatában végzett funkciók. Az első az, hogy rendszerezzék a rendelkezésre álló tudományos ismereteket, összetett, de érthető és egységes egészet alkotva. A második feladat a jövőbeli tudományos ismeretekre vonatkozó stratégia meghatározása, amikor az NCM kutatási programként működik. És a harmadik feladat, amelyet fel kell hívni, biztosítja a tudományos ismeretek objektivitását és beilleszkedését az emberiség kulturális örökségének kincstárába.

A világ filozófiai és tudományos képe szorosan összefüggegymás között. Mindkettő a környező valóság emberi tudásának formáját képviseli. A filozófiai kép azonban saját sajátosságai vannak. Mindenekelőtt a létezés alapját képezi. Másodszor, a filozófia érdekli a világ képét a struktúra szerkezetének és az állam helyzetének részeként. Attól függően, hogy a filozófia két alapvető fogalmát, a materializmus és az idealizmus néven ismerték. Ha a materializmus felismeri az anyag alapját, akkor az idealizmus abszolút ötletet hoz létre az élvonalban.

Az egymástól való különbözőség, a filozófiai ésa világ tudományos képéhez közelítenek abban, hogy mind a tudós, mind a filozófus, bármilyen helyzetet elemezve, döntenie kell egy materialista vagy idealista álláspont irányában. Vagyis kötelezővé válik az álláspontjának filozófiai megalapozása az egyetemes jelentőségű kérdések mérlegelésekor. Sajnos a szubjektív pillanatok teljes kizárása sajnos nem lehetséges.

A világ mai tudományos képét keresihogy a tudást közelebb hozzák a valóság valódi állapotához, és ismeri fel az objektív tudás megszerzésének problémáját, csak ismételt gyakorlati tesztelés alapján. A tudósok megértik, hogy lehetetlen teljesen létrehozni egy képet a világról, és nagy figyelmet fordítanak a közös jellemzőkre jellemző valóság jelenségeinek tanulmányozására, amely az objektumot és a szubjektumot ötvözi. Még a világegyetem alapjaira, mint az atom és az elektronok szerkezetére vonatkozó ilyen alapvető felfedezéseket a különös elme sok generációja tovább fogalmazza meg.

</ p>>