Bora poszterjei
Niels Bohr - a híres dán tudós, előszörBizonyította a fizika és az atomok klasszikus törvényeinek összeegyeztethetetlenségét. Ennek kapcsán két olyan feltevést vezetett be, amelyeket manapság ismertek Bohr kvantum-posztulátumaként. Az atom modelljére támaszkodnak, amint azt E. Rutherford javasolta, amely szerint az atom (az atom) szerkezete hasonló a világegyetem szerkezetéhez: az atom elektronjai állandó mozgásban vannak egy fix részecske körül - a mag. Eleinte egy ilyen modellt tekintettek ideálisnak és teljesen leírva és elmagyarázva az atomhoz kapcsolódó összes kísérletet. Azonban később világossá vált, hogy ez a modell nem képes megválaszolni az atom létezésével és stabilitásával kapcsolatos kérdést.
A planetáris modell szerint az elektronok mozgásaegy rögzített mag körül kell szükségszerűen kísérnie az elektromágneses hullámok kibocsátását, amelynek frekvenciája megegyezik a negatív töltésű elemek forgási frekvenciájával a középpont körül. Ennek eredményeként az elektron energiájának folyamatosan csökkennie kell, ami pedig a maghoz való nagyobb vonzódásához vezet. A kísérletek azonban azt mutatják, hogy ez nem történhet meg. Egy atom általában olyan stabil rendszer, amely hosszú távon létezhet külső hatások nélkül. Egy atom sugárzását diszkrétnek nevezhetjük; szakaszos, ami természetesen a tanulmány periodicitásának tényét jelzi, nem pedig annak állandóságát. Más szóval a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy lehetetlen a klasszikus fizikai törvények alkalmazása az elektronok létezésére.
Csak 1913-ban, a Bohr feltevéseivel bevezetve engedhette, hogy megmagyarázza az elektron energiával való sugárzás hidrogénatomjának elveit.
A Bohr következtetései empirikusan történtekamit az idő sok tudósa megerősített. Feltevései alapján egy teljes elméletet hoztak létre, amely később a kvantummechanika speciális esete lett. A Bohr posztulátumai így néznek ki:
1. Az atomrendszer energiát bocsát ki, feltételesen En-t, csak kvantumállapotokban. Ellenkező esetben (ha az atom állandósult állapotban van), az energia nem szabadul fel.
Ebben az esetben az állóállapot alattvagyis az elektronok mozgását értjük. A gyorsított mozgás tényleges jelenléte ellenére az elektromágneses hullámok nem kerülnek kibocsátásra, az atomnak csak kvantumenergia-értéke van.
2. A második posztulátum, leginkább az úgynevezett frekvencia szabály, azt jelzi, hogy az atom átmenetaz egyik állam a másikba (rendszerint a stacionáriustól a kvantumig) az energia felszabadulása vagy felszívódása társul. Ezt a folyamatot kis részletekben hajtják végre. Értékük megfelel azoknak az államoknak az energiájában rejlő különbségek között, amelyek között az átmenet ténylegesen megtörténik. A második posztulátum lehetővé teszi számunkra, hogy kiszámoljuk a hidrogénatom sugárzási frekvenciájának állandósult állapotainak energiáinak ismert kísérleti értékeit.
A Bohr posztulátumai magyarázhatóka felszívódást és a fény kibocsátását egy hidrogén részecskével. Tulajdonképpen maga Bor maga megerősítette a következtetéseit. A Bohr posztulátumai lehetővé tették a modern tudósok számára a hidrogén spektrum elméletének megalkotását. Érdemes megjegyezni, hogy a következő elem, a hélium spektrumának kvantitatív elmélete nem bizonyult praktikusnak.
Mindazonáltal Bohr posztulátumai fizika,amely erős téglát hozott létre a kvantumelmélet megalapozásában, a mai napig a legfontosabb megfigyelések és következtetések. Különösen lehetséges volt az abszorpció és a fénykibocsátás elmélete, amelyet nem csak klasszikus fizika adatai alapján lehet elvégezni.
Bohr posztulátumai lehetővé tették, hogy új életet lélegezzen a klasszikus mechanikába. A mai napig vitathatatlanok maradnak a kvantummechanika keretén belül.
</ p>>
